(London, 2026. februar 12.) - A magyar kormany slyosan serti a jogallamisagot azzal, hogy rendeleti ton szntet meg nkormanyzatokat erint adogyekben folyamatban lev birosagi pereket - kzlte a Human Rights Watch. A lepes veszelyes precedenst teremt a vegrehajto hatalom birosagokba valo beavatkozasara es a hatalmi agak elvalasztasanak megsertesere nezve.

Egy demokracia nem gy mkdik, hogy a hatalom rendelettel megsznteti a birosagi eljarasokat" - mondta Benjamin Ward, a Human Rights Watch Europa es Kzep-Azsia igazgatohelyettese. Ez a kormany gyakorlatilag megmondja a birosagoknak, mirl dnthetnek, pusztan azert, mert nem tetszik neki a jogi erveles vagy azok, akik azt benyjtottak."

A kormany 2026. februar 3-an rendkivli rendeleti jogkrrel azonnali hatallyal megszntetett legalabb negy - kztk Budapest altal inditott - pert, amelyek a 2023-2025 kztt alkalmazott, gynevezett szolidaritasi hozzajarulasi egyes elemeit kerdjeleztek meg. Mindegyik pert ellenzeki vagy fggetlen vezetes nkormanyzatok inditottak. Az j rendelet fellirja a folyamatban lev pereket, es a vitas kerdesek rendezese nelkl teljes befizetest ir el. Emiatt egy biro mar el is halasztotta a targyalast.

A Human Rights Watch szerint ez az jabb nkenyes lepes slyos aggalyokat vet fel az Alaptrveny es az unios jogok szempontjabol.

A dntes egy hosszan tarto jogvita legjabb fejezete a kormany es az erintett nkormanyzatok kztt. A Kria ugyanis egy 2025-s dnteseben mar kimondta, hogy a birosagok sajat hataskrrel rendelkeznek a szolidaritasi hozzajarulassal kapcsolatos vitak elbiralasara. St, mas, alacsonyabb szint birosagok azt is megallapitottak, hogy a hozzajarulas kivetese kzigazgatasi aktusnak minsl, amely birosagi fellvizsgalat targya lehet.

Az j rendelet e dntesekkel szembemenve a hozzajarulas megallapitasat es beszedeset pusztan technikai folyamatnak" minsiti, nem pedig kzigazgatasi aktusnak, igy kizarja azt a birosagi fellvizsgalat krebl, es elrendeli a folyamatban lev perek azonnali megsznteteset.

A Fvarosi Trvenyszek februar 5-en kzlte, hogy a rendelet serti a jogbiztonsag es a jogallamisag elvet, a hatekony jogorvoslathoz valo jogot, a biroi fggetlenseg elvet, valamint a visszahato hataly tilalmat. A birosag azt is jelezte, hogy egyedi normakontroll-eljarast kezdemenyez, es elzetes dnteshozatali eljarast ker az Europai Unio Birosagatol, a kvetkez targyalast pedig marciusban megtartja. A Kria februar 5-i kzlemenyeben hangslyozta, hogy az gyekben eljaro biraknak dntest kell hozniuk.

A Human Rights Watch szerint a kormany a folyamatban lev gyekbe valo beavatkozassal fellirta a birosagi dnteseket, es sajat jogvitajaban maga lepett biro szerepebe. Ez serti az Alaptrvenyben rgzitett alapelveket, kztk a hatalmi agak elvalasztasat es a biroi fggetlenseget.

Az Alaptrveny ertelmeben a kzigazgatasi aktusok jogszersegerl kizarolag a birosagok dnthetnek. Az Alkotmanybirosag korabban kimondta, hogy a szolidaritasi hozzajarulas csak akkor lehet alkotmanyos, ha azt az nkormanyzatok jogait tiszteletben tarto, tisztesseges hatosagi eljaras elzi meg. A kvetelmeny ervenyesitese birosagi hataskrbe tartozik. Az j rendelet megfosztja a birosagokat attol a lehetsegtl, hogy megvizsgaljak, teljesltek-e ezek a garanciak.

A kormany kzel hat eve rendeleti ton kormanyoz, olyan klnbz veszelyhelyzetekre - mint a tmeges bevandorlasra, a koronavirus jarvanyra es az ukrajnai haborra - hivatkozva. A mostani intezkedest is az ukrajnai haborval sszefgg veszelyhelyzetre hivatkozva indokolta. Ugyanis a veszelyhelyzet lehetve teszi a parlamenti vita megkerleset es az erdemi ellenrzes nelkli rendeleti kormanyzast.

A perek megszntetese felszamolja a hatalmi agak elvalasztasat, es alaassa az emberek bizalmat abban, hogy a birosagok politikai befolyastol mentesen mkdnek - kzlte a Human Rights Watch. Az unios jog es az Emberi Jogok Europai Egyezmenye megkveteli a hatekony birosagi jogorvoslatot es a biroi fggetlenseg tiszteletben tartasat.

A lepes a demokratikus visszacsszas tagabb mintazataba illeszkedik, az aprilisi orszaggylesi valasztasok eltt. Az elmlt evben a kormany alkotmanyos es trvenyi modositasokat fogadott el a bekes gylekezes korlatozasara - kztk LMBT-esemenyek betiltasara -, intezkedeseket vezetett be a civil szervezetek ellen, es folytatta a fggetlen media elleni fellepest. Mindez az intezmenyi fekek es ellenslyok folyamatos kiresitesere utal.

Az Europai Unio mar korabban is komoly aggalyokat fogalmazott meg a magyarorszagi jogallamisaggal kapcsolatban, tbbek kztt a folyamatban lev 7-es cikkely szerinti eljaras es az unios forrasok feltetelessegenek alkalmazasa kereteben. A szolidaritasi hozzajarulasrol szolo rendelet tovabb ersiti a bizonyitekokat, amik szerint ezek az aggalyok tovabbra is slyosak es megoldatlanok.

A magyar kormanynak vissza kell vonnia a rendeletet, helyre kell allitania az nkormanyzatok birosaghoz fordulasanak lehetseget, es biztositania kell, hogy a rendkivli jogkrket ne politikai celokra hasznaljak fel. Az unios intezmenyeknek es tagallamoknak alaposan meg kell vizsgalniuk a lepest, es merlegelnik kell annak kvetkezmenyeit a folyamatban lev jogallamisagi eljarasokban.

A jogallamot tiszteletben tarto kormanyok a birosag eltt ervelnek" - mondta Ward. Ez a kormany rendelettel hallgattatja el a birosagokat, ami egyertelm jele annak, milyen melyen serlt a jogallamisag."

Source: Human Rights Watch